Az Öreg-tó már szívünkbe lopta magát, Club Hotelben szobát kértünk, úgy pihentünk.
Jellemzően tömeget és zsivajt nyújt egy fesztivál, ez zajlott a túlparton is. Mi csak fagyit nyaltunk, sárkányhajósokat néztünk, vitorlásokat féltettünk, szörfösöket lestünk, s sétáltunk. Kilómétereken át a közvetlen tóparton, a fűben. Bele is lógattuk, de megfagyott, s akkor néztük a kacsákat. A pici kacsákat, mind a hetet. Nem vonzott a koncertkavalkád, a sörsátor s a méregdrága szuvenír. Hatalmas hekket ettünk, ízletes vacsorát, bőséges reggelit, megejtettük a leánykérés demo változatát, ölelkeztünk a naplementében.
Büszke vagyok az elveszett másik felemre, azt szereti, amit én szeretek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Nem szégyen a véleményalkotás ;)